Szolgáltatások a mezőgazdaságban
A mezőgazdasági szolgáltatásokat magánszemélyek esetében két féle módon szokták művelni vagy egyéni vállalkozóként,
vagy önálló tevékenységként. Az önálló tevékenységként végzett szolgáltatás esetében nincs vállalkozói igazolvány.
Egyéni vállalkozásról akkor beszélünk, ha a kormányhivatalban nyilvántartásba vetette magát a vállalkozó, mert olyan reszeres
üzletszerű tevékenységet folytat, ami vállalkozói engedélyhez kötött. A rendszeresség mivel nem körülhatárolható és tevékenységen-
ként eltérő lehet, ezért ezt sokan nem egyformán értelmezik.
A két vállalkozási forma között lényeg eltérés van mind a személyi jövedelemadó, mind a járulékfizetés, mind pedig az áfa terén.
Vegyünk néhány példát. Egyéni vállalkozás keretében a vállalkozó dönthet úgy, hogy átalányadózó lesz a személyi jövedelemadózásban és alanyi mentes az áfa terén. Egy másik esetben tételes költség elszámolásos lesz (vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózik) és az áfában pedig az általános szabályok szerint jár el. Mindkét esetben a vállalkozó a szolgáltatásról állítja ki a számlát, melyen kötelező adattartalomként a vállalkozói nyilvántartási számát is köteles feltüntetni és vagy mentesen vagy áfásan fog leszámlázni. A kifizető (számlát befogadó) ekkor nem köteles a személyi jövedelemadót levonni.
Amikor nem egyéni vállalkozóként végzi a tevékenységet, hanem magánszemélyként=önálló tevékenységként akkor a kifizetőnek már lényegesen több teendője van, hiszen neki kell a személyi jövedelemadót és egyéb járulékokat meghatározni és levonni, bevallani és megfizetni. Amennyiben a szolgáltatást igénybe vevő egy másik magánszemély, akkor azt kell vizsgálni, hogy a járulék szempontjából kifizetőnek minősül-e vagy sem. Akkor számít kifizetőnek, ha van alkalmazottja aki után járulékot köteles bevallani és megfizetni. Ilyenkor amennyiben a kifizetésre kerülő összeg meghaladja a minimálbér 30 %-ának 30-ad részét (2012-ben 930,-Ft), akkor pedig a kifizetett összeg után köteles az összes járulékot bevallani és befizetni. A kifizetőnek kötelezettsége a 1041-es jelű nyomtatványon az adóhatóságnak bejelenteni és természetesen a szolgáltatás befejezésekor ki is kell jelenteni ugyanezen a nyomtatványon, majd a tárgyhónapot követő 12-ig köteles a 08-as jelű nyomtatványon is adatot szolgáltatnia a NAV-nak.
A kifizető részére a számla mellé egy nyilatkozatot is csatolnia kell a szolgáltatónak arról, hogy az önálló tevékenységével (szolgáltatás árbevételével) szemben hány százalék költséget kíván elszámolni. 2012. január 01-től ez maximum 50% lehet, még akkor is ha ténylegesen több a költsége. A nyilatkozaton viszont maximum ekkor %-ban lehet költségről nyilatkozatot tenni. A nyilatkozatot a NAV honlapjáról is le lehet tölteni az alábbi linkre rákattintva is megtalálja
https://nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/adatlap/adoeloleg_nyilatkozatok.html.
Amennyiben nem tesz a szolgáltató nyilatkozatot abban az esetben 10 % vélelmezett költséghányad figyelembe vétele mellett fogja levonni a keletkezett jövedelemből a kifizető a járulékokat. A kifizető részéről még a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás is felmerül.
Természetesen a 08M bevalláson az ilyen kifizetésről magánszemélyenként a tárgyhót követő 12-ig adatot is kell szolgáltatnia és be is kell fizetni a NAV részére az adóelőlegeket.
Az általános forgalmi adó rendszerében az ilyen szolgáltatók milyen számlát kötelesek kibocsátani?
A szolgáltató:
1. amennyiben az általános adózást választotta és ezt az adóhatóság felé bejelentette, akkor számlát kell kibocsátania és a mindenkori általános mértékket kell a számlában továbbhárítania (jelenleg 27%).
2. amennyiben alanyi adómentességet választott így szintén ő a számlakibocsátó, viszont ebben az esetben áfá-t nem háríthat át. A számlát áfa mentesen kell kibocsátani és ezt a számlán jól látható módon fel is kell tüntetnie. Például így:mentes az adó alól alanyi mentesség miatt.
3. amennyiben az előző két módszert nem választotta akkor megtartotta különleges jogállását miszerint kompenzácó feláras.
(A kompenzáció felárnak külön feltételei vannak, hogy mikor választhatja valaki erről itt most nem írok, akit érdekel jöjjön el hozzánk.)
Ebben az esetben a felvásárlónak kell bizonylatot kibocsátani ami a felvásárlási jegy. Ennek az eredeti példányát kell a szolgáltatónak odaadni.
Látható, hogy aki ilyen módszerrel kívánja a tevékenységét folytatni annak választási lehetősége van, hogy egyéni vállalkozás keretében, vagy önálló tevékenységként fog működni. Jelen esetben az egyéni vállalkozás keretében működőknek egyszerűbb az elszámolásuk.
Lássunk egy példát:
Egyik őstermelő aki a felesleges gépkapacitását úgy hasznosítja, hogy egy Másik őstermelőnek felszántja a szomszédos földjét 3 nap alatt ezt megteszi és
a kér érte 100.000,-Ft-ot. A szolgáltatásával kapcsolatban is a kompfelárat választotta. A Másik őstermelőnek van bejelentett alkalmazottja.
Nézzük mik a teendőik:
1. A vevőnek nyilatkoztatni kell az őstermelőt, hogy mennyi költséget kíván elszámolni.
A nyilatkozatban 30%-ot jelöl meg költséghányadként. Ezek szerint a 100.000-30.000= 70.000,-Ft-ot meg kell vizsgálni, hogy 70.000/3=23.333,-Ft > ,= , mint 930,-Ft. Hát ez nem okoz nagy gondolkozást, így a következő lépést kell tennie.
2. A szolgáltatást igénybe vevő= felvásárló kifizetőnek minősül, mivel van alkalmazottja. Ezért neki be kell jelenteni az Egyik őstermelőt
munka megkezdése előtt 1041-en a NAV-nak.
3. A munka elvégzése után a kifizetéskor a 70.000,-Ft-ból az alábbiakat kell levonnia
nyilatkozat alapján 16% szja-t = 11.200,-Ft, 10 % nyugdíjjárulékot=7.000,-Ft egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék címén 8,5%-ot=5.950,-Ft
Így kifizetésre kerül 75.850,-Ft.
4. A kifizető fizetési kötelezettségei az alábbiak lesznek: szociális hozzájárulási adó 27%=18.900,-Ft szakképzési hozzájárulás 1,5%=1.050,-Ft.
5. A kifizetéskori tárgyhavi 08-as bevallásban fentieket be is kell a kifizetőnek vallania és tárgyhót követő 12-ig be is kell fizetnie fenti összegeket.
6. A kifizetésről pedig egy felvásárlási jegyet köteles kiállítani, melynek az eredeti példányát kell az őstermelőnek átadnia.
7. A munka befezését követő 15 napon belül ki is kell jelenteni az 1041-en a NAV-nak.
Lássuk hogyan is alakul a költségei a kifizetőnek.
Nettó összeg kompfelár nélküli ár: 89.286,-Ft + 18.900 + 1.050=109236,-Ft
itt 9.236,-Ft többlet kiadás
Ezzel szemben a szolgáltató
bruttó összeg: 100.000,-Ft- 11.200-700-5950= 75.850,-Ft
itt 24150,-Ft kevesebb bevétel
A lehetőségek adottak, de ezeket szem előtt tartva kell eldönteni, milyen módszer mellett marad a szolgáltatásában az őstermelő.