A termőföld bérbeadásának szabályai

A termőföld bérbeadás szabályozását az Szja törvényben találjuk meg, de a az Art. és a Ptk. rendelkezéseit sem lehet figyelmen kívül hagyni.

A termőföld definícióját az Szja tv. 3. § 51. pontjában lehet megtalálni mely a  Földtörvény 3. § a,) f.) pontjaira utal vissza. 

Az ott meghatározott földterület: " az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlannyilvántartásban  szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legyelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván"- valamint- " mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: az a földrészlet, amelyet a település elterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastként tartanak nyilván." E definicón kívül eső ingatlanok nem minősülnek termőföldnek ilyen például az építési telek, garázs, lakás, ház, pince stb. melyek adózása nem idetartozik. 

Magánszemélyként, önálló tevékenységként lehet végezni. A személyi jövedelemadózásban az önálló tevékenységekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ez különadózó jövedelem és 16% személyi jövedelemadófizetési kötelezettség terheli. Az ebből származó bevételekről ha nem csak kifizetőtől származik bevételi nyilvántartási kötelezettsége is van a magánszemélynek. 

A haszonbérlettel kapcsolatos alapvető szabályok:

Az Szja tv. 3. § 53. pontja szerint " a termőföld magánszemély tulajdnosa vagy haszonélvezője által 1 vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, bérleti díj ellenében mező, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra történő földterület-bérbeadás" .

A Ptk 452 §-a szabályozza a mezőgazdasági földterület haszonbérbeadását. A haszonbérlő a szerződés szerint köteles bérleti díjat fizetni a bérbedónak, amely lehet pénzben vagy terményben is. Fontos, hogy a szerződést mindig írásban kell megkötni, a szóbeli megállapodás semmis.

A szerződést megelőzően a bérleti ajánlatot a helyben szokásos módon közzé kell tenni. Az önkormányzathoz ki kell függeszteni 15 napra. Ezután a föld fekvése szerinti földhivatalhoz is be kell jelenteni a bérlést, a földhasználónak a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül. A földhivatal a szerződésről 8 napon belül köteles értesíteni az önkormányzati adóhatóságot.

Az Szja törvény 1. számú mellékletének 9.4 pontja szerint amennyiben a földhaszonbérleti szerződés eléri az 5 évet akkor adómentes az a földhaszonbérletből származó jövedelem (pénzben kifizetett). Amennyiben a szerződés rövidebb időtartamú akkor a helyi önkormányzatnak a bevétel 16%-át kell befizetni és bevallani személyi jövedelemadóként. Ha csak olyan bevétele van a bérbeadónak amelyik kifizetőtől származik akkor a kifizetőnek kell az önkormányzat felé a levont személyi jövedelemadót bevallani és befizetni. Az adót adóelőlegként a kifizetést követő  hónap 12-ig kell a területileg illetékes helyi adóhatóságnak és a tárgyévet követő február 25-ig személyenként adóbevallási kötelezettsége is van a kifizetőnek. Abban az esetben ha a bérbeadó kötelezett az adót bevallani és megfizetni azt a területileg illegékes önkormányzatokhoz ha több önkormányzatot érint akkor mindegyikhez külön-külön kell megtenni a bevallást és befizetni az adót. Az adót a negyedévet követő hónap 12-ig kell befizetni és tárgyévet követő március 20-ig kell bevallania.

Ha a mentesség időtartamán belül valamilyen okból a szerződés megszűnik, a bérleti díjra kötelesek megállapítani utólag az adót, a megfelelő adókulccsal, melyet késedelmi pótlékkal növelten kell bevallani és befizetni az önkormányzat(ok) részére a fentebb írtak szerint.

Vannak olyan esetek amikor ezt a szankciót nem kell alkalmazni. Ilyen eset ha a szerződést a feleken kívül álló okból , valamint a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondásakor. Erről itt most nem írok, kérdésével keressen fel bennünket.

Az áfa szempontjából a földbérbeadás adómentes, mellyel kapcsolatban bejelentési és bevallási kötelezettség nem terheli a bérbeadót, viszont a bérleti díj átvételéről számviteli bizonylatot köteles kiállítani (pénztárbevételi bizonylatot) a bérbeadó. E bevétel után tb járulékot, eho-t nem kell fizetni. 

A cikk nem teljeskörű, mert több oldalon lehetne még taglalni különféle eseteket, ezért amennyiben kérdése van keresse fel irodánkat.